Az első (fél éves) benyomások

Azt hiszem jó is, hogy nem rögtön az érettségi után frissen jutott eszembe a "blogírósdi". Vizsgaidőszak van, ami azt jelenti, hogy eltelt egy félév, így már mesélhetek az első tapasztalataimról.

Az emberek:

A BTK-n alapjában véve 3 féle diák van, persze akadnak alváltozatok is. :D Létezik tehát a motivált hallgató, aki valóban azt szeretné tanulni, amit tanul, és erre csak ezen a karon van lehetősége A második típus, aki úgy tanulgatna, de nem éppen határozott, vagy csak nem lett valami fényes az érettségije,ezért nekivág valami egyszerű szaknak. Ebből van egy pár, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ha valaki komolyan veszi a sajátját, akkor azt játszi könnyedséggel elvégzi. És van a harmadik típus, akiről én se tudom mit keres egyetemen, de tanulni nem akar, órákra bejárni lusta, könnyen akarja megúszni, és tervei nem nagyon vannak. Vegyes társaság, mit ne mondjak. Találkoztam már igazán elhivatott és buzgó hallgatóval, de olyannal is, aki konkrétan azt ecsetelte nekem, hogy mennyivel jobban jár, ha elégtelennel jön ki a vizsgáról, mert akkor legalább nem nullás szorzó kerül az átlagába...
 A lényeg: teheted magadnak pofon egyszerűvé és egyben totál értelmetlenné az itt eltöltött éveket, vagy teheted olyanná, amihez bizony felkészülés kell, és ezzel kerülhetsz a legjobbak közé, akiket keresnek és akikre igény van.

A kampusz:

Egy logikusnak tűnő kampusszal van dolgunk. Szépen abc sorrendben A-F-ig az épületek, és még a távolságok se átláthatatlanok. Amit megfigyeltem, és szerintem szórakoztató: szegény "E" épület nemes egyszerűséggel kimaradt. :D Az "I" épület bejáratát pedig Indiana Jones se találná meg...mint ahogy ez nekem se sikerült. Negyed óráig kerestem a szomszédos épületben egy termet azzal a szent meggyőződéssel, hogy az 'I' épületben vagyok. Mint kiderült, az előbbi bejárata úgy néz ki, mint egy borpince lejárata, ezért senkit se tévesszen meg az Rákóczi úti (baráti nevén "R") épület impozáns duplaajtaja. Az "I" még eggyel odébb van.