Korea nap, tombola, és Starbucks

Elkészültem a második cikkel, szóval itt folytatom az eszmefuttatást. Mág mindig nem a tárgyleírások jönnek, hanem egy frissebb téma.
Péntekre egy egész napos diákkonferenciát szerveztek a mesterszakosok Korea: Múlttól a Jelenig címmel.

A program úgy nézett ki, hogy a mesterszakosok adták elő kb. 15 perces mini előadásaikat, köztük volt három szünet, és tombolahúzás. Gyanítom a szakdolgozatuk témája lehetett a cím, és abból tartottak összefoglalót. Az elején még szorgosan jegyzeteltem, de kiderült, hogy készül a nap előadásaiből egy konferenciafüzet. Sebaj. Több témakörre osztották fel a napot, volt szó történelemről, gazdaságról, társadalomról, és még egy csomó témáról, például Gumihoról az kilencfarkú rókadémonról, az észak-koreai menekültek beintegrálásáról, az üzleti kultúráról, stb.
Azt hiszem ha így utólag belegondolok, az előadók jobban érdekeltek mint az előadások. Jó korán odaértem már, és beleláttam az előkészületekbe, és elfogott az az érzés, hogy a lejobb helyen vagyok, és az a kicsit már eltompult izgalom is elfogott, hogy Koreáról fogok hallani. Szóval ahogy őket néztem, a jövőbeli magmat is láttam. Szentimentáis megjegyzés szekció vége.

Volt tombola! Életemben ha emlékeim nem csalnak, összesen egyszer nyertem valami, de abban sem vagyok biztos. Most viszont rögtön a második az én számom volt, amit kihúztak. :) Választhattam kb. 5 kihelyezett könyv közül, de nem igazán volt időm elolvasni a címeket, ezért találomra nyúltam az egyik könyv után. Csoma Mózes: Magyarok Koreában című könyve lett a nyertes, amiből a tanár úr sokszor idéz az órákon, mindig figyeltem a kezében, most már lett saját példányom belőle. :D Találtam benne egy interjút Osváth Gábor tanár úrral arról az időkről, amikor a KNDK-ban tanult, ezt a vonaton hazafele rögtön el is olvastam, és nosztalgikusan emlékeztem vissza arra a kb. rajongói levélre, amit 5-6 éve írtam neki, mint példaképemnek, bár végül nem küldtem el az irományt. :D

És egy rövid off topic megjegyzés: olyan szépen sütött tegnap a nap, hogy úgy döntöttem ennek tiszteletére megveszem azt a starbucksos kávét, amit hónapok óta tervezek. :D Kizárt, hogy ennyi pénz kiadjak egy pohár kávéra, szóval ebből nem lesz gyakorlat. A lényeg: magabiztosan ledarálatam a szöveget, amit már hónapok óta mondogatok magamban "Egy nagy Chai Latte-t szeretnék kérni espressoval hidegen, jég nélkül." Elég hatásosra és new yorkosra siekeredhetett az előadásom, mert a lány a kasszánál angolul szólított és ismételte el a rendelésem. Pár másodpercig mérlegeltem, hogy szórakozzak-e kicsit, és válaszoljak angolul, vagy tegyem szóvá, hogy a nevem ellenére magyar vagyok vagy valami olyasmi, de végül azt hiszem a döbbenet hatására kiböktem, hogy szívesen társalgok angolul, de egyébként magyarul is beszélek :D