Körülbelül 25-en sereglettük oda a mini iroda elé. A tanár úr mikor ezt meglátta, annyit mondott: "Alábecsültem az érdeklődésüket...lehet, hogy nem fogok tudni mindenkinek feladatot adni. Fáradjanak be." Ezt senki se értette, mert a szoba befogadóképessége nagyjából 5 fő szűkösen. Nemsokára kiderült a turpisság. Ahogy bementünk, jöhettünk is ki, a feladat ugyanis annyi volt, hogy kapjunk fel a földre polcolt szakdolgozatokból egyet, és azt vigyük át a másik épület aljában lévő Távol-keleti könyvtárba. :D Mint akik Vegasban váltják a zsetonokat, egyik sor be, másik sor ki. Nincs mit tenni, Cs nagy ember. :D
Ha már a kezemben volt a csinosan kötött fekete szakdolgozat, belenéztem. Kellemesen csalódtam, mert fele annyira se tűnt ijesztőnek, mint gondoltam. Mire hazaértem ki is találtam két lehetséges címet a szakdolgozatomnak, habár már voltak ötleteim korábban is. Az egyikhez még alpontjaim is vannak.
Összességében vagy az lehet, hogy a tanár úr ilyen furfangos módon akart minket szavak nélkül motiválni... vagy csak nem volt kedve átvinni a dolgozatokat.
Óra közben egyébként megint volt filmajánló, aminek a megtekintése szintén "egy jegyel jobbat" ér, bár ennek az alkunak úgy érzem nem szabadna többször bedőlni. :D Az eddigi "szorgalmi feladatok" alapján már most hármasról indulnék a vizsgán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése