Reggel már nem tudtam mihez kezdeni, ezért fogtam magam és a tervezettnél 2 órával hamarabb elindultam szép fővárosunkba. Épp az egyik drogériában nézelődtem, amikor egy kicsit idősebb férfi erősen tört magyarsággal, és tétet tennék rá, hogy orosz akcentussal megszólít. Először nem is az egyébként kedves arca tűnt fel, hanem az a fél tonna arany lánc és gyűrű amitől csillogott a tag. :D A feleségének vásárolt volna körömlakkot, de nem tudott dönteni, ezért kikérte a véleményemet. 10 perc alatt sikerült kiválasztanunk az 5 vörös közül azt a vöröset aminek örülne a kedves felesége. Ez már így a kora délelőtti órákban megalapozta a napomat.
Tovább baktatva még eintéztem pár dolgot, aztán az egyetem felé vettem az irányt. Szent meggyőződésem volt afelől, hogy a vizsga délben kezdődik, tehát 11-kor már győzedelmes arckifejezéssel üldögéltem az előtérben egy narancs társaságában. Fél 12 körül kijött két srác, és épp azt hangoztatták, hogy "Betippeltem az egészet, ****". Az jutott eszembe, biztos másik teremben írtak valami szintén karikázós tesztet. Mielőtt mentek volna, még megütötte a fülem a "nyelvtudomány" szó.
Elfogott a rosszullét. :D Előkaptam a mobilom, és 20 másodperc múlva rohantam az előadó felé. A vizsga kezdete 11 óra. Berontok a tömött terembe, és előrevágtatok a pódiumhoz. Annyira kellemetlen volt a szituáció, hogy azt mondtam, késett a vonatom, és most értem ide, lenne-e még lehetőség megírni a tesztet. Csak nem mondhattam, hogy "Elnézést Tanár úr, 40 perce ülök kint, most esett le, hogy a vizsga egy órával korábban kezdődik." :D (Elnézést kérek!) K.L. nagyon jófej volt, teljes nyugalommal mondta, hogy persze, csak így feleannyi időm lesz rá. Leültetett és kaptam egy tesztlapot. 50 kérdés, feleletválasztós, szemtelenül sok idegen szóval, tehát igyekeztem használni a józan paraszti eszem, aminek a létezésében nem igazán vagyok biztos a történtek után. :D Végül 11:57 perckor beadtam, és az arcomat takarva elhagytam a helyszínt.
Így történt, hogy kis híján megbuktattam magam a Bevezetés a nyelvtudományba c. tárgyból. Egyébként ez az a tárgy, aminek a tanulása (mindössze erős próbákozás) során, a földön hanyatt fekve próbáltam felfogni, hogy miért vannak ilyen és ehhez hasonló példamondatok a füzetemben az amerikai strukturalisták disztribúciós elemzésével kapcsolatban, mint "Szegény degunak elment az esze."
Azt hiszem ezzel méltóan írásba foglaltam ezt a vizsgát, röviden a maradék kettőről: mint mondtam ez a felettébb szórakoztató történéssorozat már két héttel ezelőtt elkezdődött a Tibet buddhista kultúrája c. vizsgával. A számonkérés két részből állt, miután mindenki egyszerre bevonult egy terembe egy kerek asztal köré, megkezdődött a vizsga. Két tételből kellett mindenkinek számot adnia. Ajándékként az elsőt magunk válaszhattuk, a másodikhoz mondani kellett 3 számot és a Tanárnő valami tibeti számmisztika segítségével mondott egy tételsorszámot, aminek köze nem volt a bediktált számokhoz. :D Mindkettőt ki kellett fejteni írásban, utána átmenni egy kisebb szobába, ahol a Tanárnő elolvasta és belekérdezett. Nagyon hosszúra sikeredett az egész, egy órával később még ott üldögéltünk 4-5-en, de már minden mindegy alapon, teljesen ráérősen. Egyfajta teadélután alakult, miközben a bent lévő alanyt épp kikérdezték. És itt jött a fordulat, ami tudat alatt elültette bennem a cselekvés magvait (milyen irodalmi). Az egyik lánynál szóba került, hogy két szakot végez egyszerre, ráadásul mindkettőt nappalin, ezért készül elhalálozni a vizsgái miatt a közeljövőben :D
A felettébb jó hangulatban ezt csak konstatáltam, illetve elcsodálkoztam rajta, közben a figyelmemet emelett a bentről kiszűrődő mondatok foglalkoztatták: "Nem baj, a macskák úgyis várnak otthon." "Karalábé, kalarábé." "Ó, én nagyon szeretem a tevepúpokat!" Gyanítom, hogy a kontextust se ártott volna hallani, de szerény teadélutánunkba ezek a foszlányok szűrődtek csak be.
Aztán hazaérve jött az ihlet, aminek az lett az eredménye, hogy 3 napra rá már le is adtam a jelentkezésemet a felvi.hu-n, sőt nemrég hitelesítettem is. Jövőre elkezdtem a kereskedelem és marketinget levelezőn a BGE-n. Az igazság az, hogy ezzel a gondolattal már tavaly is kacérkodtam, persze azzal nem, hogy egyszerre végezzek két szakot, ezért a következő lett a megoldás: felsőoktatási szakképzés. Ez egyfajta 2 éves, rövidített BA képzés, amit majd folytani szeretnék rendes BA-n, amikor befejeztem a koreai szakot. Mindössze 240 pont kell hozzá, tehát ez a jelentkezés inkább regisztráció, nem versenyhelyzet. Élveztem ezt a félévet, de úgy érzem kiférne még az energiámból, ezért 'majd meglátjuk' alapon bele vágok szeptembertől. Éljenek a közgazdászok. :D Megkaptam már többektől a mentális egészségemre vonatkozó aggódó megjegyzéseket, de mi történhet legrosszabb esetben? Vesztek egy állami félévet. Úgyis a koreai szak élvez prioritást, tehát ezzel csak nyerhetek.
És akkor jöjjön még pár szó a harmadik vizsgáról, a Japán kultúra és társadalom címűről. Temérdek rémhírt hallottam arról, hogy tele lesz olyan kérdésekkel, amiről szó se volt órán, ezért a facebookos "Ki bukott japkultból?" kérdések olvasása után kellően mártír lelkülettel ültem be megírni a tesztet, főleg, hogy ez nekem nem is kötelező, hanem szabadon választható tárgy volt. Feleletválasztós, az én csoportomban egy kifejtős kérdéssel. Való igaz, hogy több kérdés is volt, aminél nem rémlett még csak hasonló téma se az óráról, de még így is úgy jöttem ki, hogy azért a hármas tuti meglesz. 4-5 nap tűkön ülés után végre megérkezett az eredmény. Nem akartam hinni a szememnek, de ötöst kaptam. A mai napig nem tudom, ez hogy sikerült. :D
És a hőn áhított 4,5-ös átlag is meglett, ennél már csak jobb lehet, ha az utolsó vizsga 3-as, vagy annál jobb. Azt hiszem teljes elégedettséggel zárom ezt a félévet, és már kíváncsi vagyok mi vár rám a következőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése