Két jeggyel jobbat

A koreai töri órák, illetve maga Cs tanár úr eleve biztosíték arra, hogy mindig történjék valami szórakoztató. A mai óra kezdetén közölte, hogy van számunkra egy szorgalmi feladata, aki elvállalja, az a vizsgán egy jeggyel jobbra számíthat. (Legutóbb ilyen felajánlást a "karácsony és a szeretet ünnepének" szelleme nevében kaptunk, bátorításként a decemberi vizsgaidőpontra.)

Körülbelül 25-en sereglettük oda a mini iroda elé. A tanár úr mikor ezt meglátta, annyit mondott: "Alábecsültem az érdeklődésüket...lehet, hogy nem fogok tudni mindenkinek feladatot adni. Fáradjanak be." Ezt senki se értette, mert a szoba befogadóképessége nagyjából 5 fő szűkösen. Nemsokára kiderült a turpisság. Ahogy bementünk, jöhettünk is ki, a feladat ugyanis annyi volt, hogy kapjunk fel a földre polcolt szakdolgozatokból egyet, és azt vigyük át a másik épület aljában lévő Távol-keleti könyvtárba. :D Mint akik Vegasban váltják a zsetonokat, egyik sor be, másik sor ki. Nincs mit tenni, Cs nagy ember. :D

Ha már a kezemben volt a csinosan kötött fekete szakdolgozat, belenéztem. Kellemesen csalódtam, mert fele annyira se tűnt ijesztőnek, mint gondoltam. Mire hazaértem ki is találtam két lehetséges címet a szakdolgozatomnak, habár már voltak ötleteim korábban is. Az egyikhez még alpontjaim is vannak. Hadititok.
Összességében vagy az lehet, hogy a tanár úr ilyen furfangos módon akart minket szavak nélkül motiválni... vagy csak nem volt kedve átvinni a dolgozatokat.

Óra közben egyébként megint volt filmajánló, aminek a megtekintése szintén "egy jegyel jobbat" ér, bár ennek az alkunak úgy érzem nem szabadna többször bedőlni. :D Az eddigi "szorgalmi feladatok" alapján már most hármasról indulnék a vizsgán.

Ajándék Jin-től

Pár napja csenget a postás, megérkezett a Koreából rendelt pendrive.
A megszokott csomagolásból viszont valami más is előkerült. Akitől rendeltük, egy levélben megköszönte a vásárlást, és egy koreai kávé mixet küldött ajándékba, amihez részletes elkészítési javaslatot is írt vastagon szedett betűkkel :D Aláírás: Jin

Annyira kedves ötletnek találtam ezt az apróságot, hogy azóta ia az asztalomon van. Nosztalgikus emlék a Koreában megivott instant kávékról. :)

"A film szerzői jogait majd kérem" - avagy beindult a második félév

...hangzott el az első napon félúton az egyetem és a Kálvin tér között Cs tanár úr szájából, miközben 8 percünk volt a leadási határidőig. De hogy egy kicsit korábbról kezdjem...

Végre valahára elkezdődött a második félév!! Ezt egészséges diákként mondom, már nagyon untam ezt a 2 hónap itthon ücsörgést. Vizsgák ide vagy oda, az elmúlt 3 hétben alig vártam, hogy újra beinduljon az élet, mert nem tudtam mit kezdeni a hirtelen nagy szabadságommal. Habár ez a nagy szabadság eredményezte azt a temérdek újdonságot is, amibe belefogtam. Ma péládul megvettem a BEAC-os sportbérletet! :D De ami ennél is jobb, sikerült a szintfelmérő vizsga a Koreai Kulturális Központ nyelvtanfolyamára. Márciusban indul a Sejong 4-es tanfolyam, és érkezik egy új tanár is, aki angolul tart majd órákat, pont ezért válaszottam az ő csoportját, mert valahogy sok reményt fűzök ehhez az újdonsághoz. Már az nagyon megérte, hogy ehhez a szinthez a 3-as könyvet végig kellett tanulmányoznom 4 nap alatt, ráadásul a helyszínen kedves meglepetésként kiderült, hogy a szitfelmérőnek szóbeli része is van... Lényeg a lényeg, kisebb sokk után összeszedtem magam, és sikerült bekerülni.

Mi történt még...? Tagja lettem a KKK SNS supporter csapatának! :) Ez nem más, mint a Korea in Hungary nevű blog írói csapata, célja (célunk :D) a koreai kultúra magyar nyelvű reklámozása és cikkekkel, fordításokkal való bővítése itthon, az oldalt itt találjátok: Korea in Hungary 

És hogy végre rátérjek a mai napra, illetve a tegnapi "sikersztorira"... (később töltöttem fel a tartalmat, hétfőről és keddről van szó). A mai nap katasztrófa volt. Két órám volt összesen, az elsőnél egy teljes órát vártunk a tanárnőre, hogy megérkezzen. Mindenki eléggé... hogy is fogalmazzak finoman, zaklatott állapotban ült be a maradék fél órára. A második órára már "csak" fél órát kellett várnunk, de mint kiderült, az a késés is az előbbivel volt összefüggésben. Ezt most nem is részletezem, tény, hogy a BTK adminisztrációs képességei hagynak némi kivetnivalót maguk után. No de! A sikersztori:

1. fejezet:
Az előtörténethez hozzátartozik, hogy az idei félévben elég kevés órám van, egész pontosan 9, míg az előzőben 11 volt, de ami felbosszantott az az, hogy szerettem volna felvenni 4. féléves tárgyakat, hogy annyival könnyebb legyen majd, mert abban a félévben nagyon sok tárgy lesz, plusz elkezdődik a minor is. Viszont minden amit kinéztem, vagy ütközött valamivel, vagy előfeltételes kurzus, ami azt jelenti, hogy az Alapvizsga koreai nyelvből c. vizsgát teljesíteni kell hozzá. Nagyon bosszús voltam miatta, mert úgy érzem, kb. holnap meg tudnám írni azt az alapvizsgát, és így csak toporgok egy helyben. Tehát, dacolva a tanulmányi rendszerrel, négyen lányok felvettünk egy órát, aminek az előbb említett előfeltétele van. Idáig minden szép és jó, beültünk az órára, sőt előtte megkérdeztük a tanár urat, hogy nem bánná-e, ha mi is felvennénk ezt az órát. Szóvá tettük, hogy ugye előfeltételes tárgy, de a Neptun mégis engedte felvenni, és mit gondol erről. Cs tanár úr lelkesen hangsúlyozta, hogy nagyon értékeli az érdeklődésünket, és teljes nyugalommal a beleegyezését adja, de azért kérdezzünk rá a TO-n (tanulmányi osztály). Ebben megnyugodva végig is hallgattuk az órát, majd fogtuk magunkat és átbaktattunk a TO-ra. Jó hosszú sorbanállás után végre bemehettünk, illetve én egyedül, mert egyesével engedtek be.

2. fejezet:
Felvetettem a problémánkat, miszerint a Neptun engedte felvenni a kurzust, de nincs még alapvizsgánk, nem lesz-e probléma, stb. A hölgy rámnéz, majd kérdezi, megírtuk-e a papírokat. Pár másodpercig igyekeztem értelmesnek tűnni, majd megkérdeztem, milyen papírokat. "A Neptun le fog dobni, amint vizsgaidőszak van." - felelte hideg határozottsággal. Szükséges ugyanis az ilyen esetekben egy ún. előfeltétel gyengítésére vonatkozó kérelem leadása. Félve kérdeztem meg, mi ennek a határideje. A nő összenéz a mellette ülővel: "Ma. 4-ig vagyunk itt." Ránézek az órára, 15:35 perc... A hölgy egyébként segítőkész volt, gyorsan nyomattott nekem 4 példányt, majd sok szerencsét kívánva elköszönt.

3. fejezet:
Mint a szél, rohanok ki a szobából, közben odakiáltok a lányoknak, hogy kövessenek, ha órára akarnak járni. Átfutottunk a B épületbe, miközben még el se tudtam mondai a többieknek mi történt, ezért szegények hasztalanul kérdezgettek rohanás közben. Fel az emeletre, kopogunk a tanár úr szobájának ajtaján. Zárva. Megkérdeztem a folyosón álló felsőbbévesektől, hogy nem tudják-e hol van Cs tanár úr. Azt válaszolták, eléggé úgy tűnt, elhagyta a kampuszt, mert kabátban, táskával távozott. Miközben törtem a fejem, mit lehetne tenni, elkezdtük kitölteni a papírokat az ablakpárkányban. Végül bekopogtunk a "tanári szobába", ahol az egyik doktorandusz, és a koreai tanárnő üldögélt. Gyorsan felvázoltuk mi történt, és hogy szükségünk van a tanszékvezetői aláírásra és pecsétre, és hogy minderre kb. 20 percünk van, A doktorandusz lány nagyon kedves volt, megcsörgette nekünk a tanár urat, aki kinyomta. :D Közben a tanárnő is beszállt a beszélgetésbe. Mint kiderült, a tanár úr valami könyvkötészetbe ment. Időbe tellt megfejteni, hol is van, mert se a tanárnő nem tudta a jó koreai kifejezést, se mi nem értettük milyen kifejezést próbál megmagyarázni. Arra gondoltunk, várunk még 10 percet, hátha visszajön, különben már úgyis mindegy. Nem telik el 2 perc, jön ki a lány mobillal, a tanár úr a vonalban. "Induljanak el a hölgyek a Kálvin tér felé" - érkezik az utaítás a vonal túlsó feléről.

4.fejezet:
Adott 4 darab már igencsak gyűrött kérvény, egy olyan utasítás, hogy a Kálvin tér felé induljunk, valamint kb. 15 perc. Mit csinál a jó diák? Ismét rohan... Úgy ahogy voltunk kirontottunk az épületből, ki a kampuszról, végig a Múzeum körúton a Kálvin irányába. Figyeltük a járókelőket, nehogy elkerüljük Cs tanár urat a nagy sietségben (egyik barátnőm épp órára jött, később magyaráztam el neki, miért süvítettem el mellette azt kiabálva, hogy "később megmagyarázom" :D). Majd mint fény a felhők mögül, felbukkant a járókelők között a megszokott eleganciával és irattáskával. A következő jelenet elég szokatlan lehetett, ahogy négy zilált, és levegőért kapkodó lány lelassít előtte, és a kezébe nyomja a papírokat és a tollat. Cs tanár úr egyébként roppant jól szórakozhatott ezen. :D Miután megkérdezte hány percünk van még, gyorsan aláfirkantotta a lapokat és nevetve megjegyezte: 'A film szerzői jogait majd kérem", majd hozzátette: "A pecsét nincs nálam, magyarázzák ki.... mondjanak valamit". Miután megkaptuk az autogramot, nagyon megköszöntük, és visszairamodtunk az egytemre. 8 perc.

5.fejezet:
Gondoltam nyomjunk még egy utolsó sprintet vissza az egyetemig, de ez végül egyikünknek se sikerült, lassan 20 perce futkároztunk, és kezdett fogyni a kitartás. De még így is, 15:55 perckor kopogunk az ajtón, ami az azt követő másodpercben nyílt, a TO-s hölgy úgy érzem várt ránk, netán drukkolt is. Még javítgatnunk kellett a kérvényeken, ugyanis sikeresen elírtunk egy komplett sort a kódokkal együtt, de 16:00-kor elégedetten jöttünk ki a helyiségből. A papírok leadva, rajtuk a tanár úr írásos engedélye: TÁMOGATOM! (így nagybetűkkel, felkiáltójellel :) )
Szerdán meg is szereztük hozzá a pecsétet, ezért azt hiszem elmondhatjuk, hogy 피 땀 눈물-unk (vérünk, verejtékünk, könnyünk © :D) van ebben a tárgyban, pedig még csak egy órát hallottunk belőle.

Tárgyfelvételi mizéria - mi micsoda

A mai napig nem tudom teljesen pontosan, hogy működik az ELTE-BTK bonyodalmas és szövevényes tárgyfelvételi folyamata, illetve annak részletei, de most megpróbálom a lehető legérthetőbben összefoglalni ezt az egyébként mindenkiben kérdéseket hagyó problémakört.
Mielőtt bármit is írnék, felfedeztem egy hatalmas hiányosságot, amit most pótolnék: mi az a Neptun? :D Én se tudtam jó ideig gimiben, ezért röviden és tömören: A Neptun az egyetemi elektronikus napló, annyi plusszal, hogy itt kell felvenned magadnak az óráidat és a vizsgáidat is, amikor esedékessé válnak.

Tehát, elsőévesként minden egyszerűbb, egyrészt segítenek a mentorok, másrészt mindenki törekszik arra, hogy segítsen az összeállításban, ráadásul nincs előzetes kurzufelvétel se. Ettől függetlenül a további teendők egységesen a következők:

A tárgyfelétel 3 lépcsős. Első az előzetes kurzusfelvétel. Ennek lényege, hogy mindenki minden tárgyat felvesz, ami csak kell és meg van hirdetve időre, és emellé olyanokat is, amikről még nem tudja, hogy járni fog-e rá, de a biztonság kedvéért azért bepakolja az órarendjébe. Jelentősége ennek a lépcsőnek mindössze annyi, hogy nyújt egyfajta visszajelzést az oktatóknak, hogy miből mekkora az érdeklődés, így még lehetőség van a létszámbővítésre, stb. Másrészt a rangsorolásos kurzusfelvétel idején előny és plusz pont, ha vettünk fel tárgyakat az első körben.

A második lépcső a rangsorolásos kurzusfelvétel. A hiedelemmel ellentében itt még nem kell ökölre menni a tárgyakért, és nem kell a Neptunba se bejelentkezni fél nappal korábban. A rendszertől kapsz egy pontszámot, ezentúl semmit se tehetsz, a pontszám Te vagy. :D Aki magasabb pontszámot kap, az kapja meg nagyobb eséllyel a tárgyat, amire jelentkezett. Ez a rendszer által kiosztott pont több mindentől is függ, de ezt a méteres listát nem szeretném se megérteni se itt részletezni. :D Legyen elég annyi, hogy beleszámít az előzetes kurzusfelvétel, az, hogy kötelező-e a tárgy abban a félévben, vagy éppen hogy abban a szemeszterben vetted-e fel, amelyikben ajánlott merthogy előbb és később is lehet elvégezni tárgyakat, de létezik egy mintatanterv, mint szamárvezető. Itt már nincs nagyon mit tenni, érdemes akkor is jelentkezni egy tárgyra ha látjuk, hogy már betelt a limit, mert lehet, hogy valaki leadja, és akkor éppen beférünk.

Az utolsó mozzanat a versenyjelentkezés, na ez viszont aki kapja marja. Itt elsősorban azok versenyeznek, akik nem fértek be egy-egy órára, ezért a megmaradt helyeket kell/tudják feltölteni.

Ami még idetartozik, az a kurzusok "adás-vétele", erre való a regisztrációs hét, ami a szorgalmi időszak első hete. Ilyenkor mindenki szépen bemegy a felvett óráira, hazamegy, latolgat és hevesen kalkulál, majd ha mégsem nyerte el a tetszését az óra (vagy megijedt a követelményektől), akkor még következmények nélkül leadhatja, és felvehet egy másikat, ha tud... Mindig megvan a rizikó. Viszont amint a regisztrációs hétnek vége, nincs visszaút, ha valaki utána variálna, akkor számolnia kell az anyagi és az átlagbeli következményekkel.

Az előzetes kurzusfelvételen túl is vagyunk, ráadásul a Neptun szabadságra megy pár napra, így 6-án kezdődik a ransorolásos. Egy kötelező tárgyamat nem hirdették meg, és kettő olyat, amit szerettem volna előbb felvenni, de majd pótoljuk a hiányosságokat jövő hétfőn. Az órarendem is egész emberbarátnak tűnik egyelőre, bár már megkezdődött a "nekem nem jó tegyük át máskorra" vígdrámája.