Tehát

Eltelt megint kritikus 2, majdnem 3 hónap mióta utoljára a blogomra néztem.
:( Megtépázva a negyedik félév által, de még mindig szeretném folytatni a blogolást, de beláttam, hogy akkora lendülettel, mint korábban... hát, már nem fog menni. Legalábbis mostanság nem. :)

Ahogy említettem a múltkor, néhány témáról írok most pár szót. Először is egy olyan gondolatot osztanék meg, ami végtelenül triviális, de talán rajtam kívül akad még valaki, aki belebonyolódott.
Amikor az ember lánya ott áll roppant lelkesedéssel és elszántsággal, hogy koreai szakos lesz ha törik ha szakad, bizony ritkán fordul meg a fejében, hogy a szak megnevezése előtt van ott még 3 betű, ami azért elég meghatározó: BTK.
Nem tartozom azok közé, akik azt gondolják bölcsész diplomával, úgy azzal a degradáló hangsúllyal nem lehet mit kezdeni az életben, de ha valaki úgy dönt, BTK-n tanul, annak vannak következményei. Többször kaptam már e-mailt a Samsungtól, hogy várnának, és ezen felül is akadtak már lehetőségek, ahol kamatoztatható a koreai nyelvtudás. Tehát ezúton üzenem bárkinek, hogy ha vacillál, hogy koreai szakos legyen-e, csak azért mert aggódik mit kezd majd a jövőjével, akkor ne tegye. Ha jó abban amit csinál, és mutat valami pluszt, valami egészen kicsit is akár, és meri magát odatenni, akkor lehet ezzel mit kezdeni. Másrészről, mindenki addig és azt tanul, amit szeretne. Azzal, hogy van a kezedben egy koreai szakos diploma, nem áll meg az élet. Mire erre én rájöttem... vagyis inkább el tudtam fogadni. Emlékszem, egyik barátnőmmel mentünk tizenkettedikben a BGE nyílt napjára. Én már akkor tudtam, hogy úgyse azt jelölöm első helyen a felvételin, de jó volt meghallgatni, mit kínálnak, mert még mindig tartom magam ahhoz, hogy egyszer valamilyen formában folytatok gazdasági  tanulmányokat. Ami lehet, hogy már nincs is olyan messze, hiszen mindjárt vége ennek a 3 évnek. A lényeg, a későbbiekben bármivel kombinálható a meglévő tudás, nem vesznek el az évek.
Visszatérve a BTK jelenséghez. Nyilván, aki koreai szakra jön, az nem azért jön koreai szakra, mert a BTK-n van, hanem mert CSAK a BTK-n van, és máshol nem tanulhat ilyen részletességgel, és ennyi kontextusban az országról. Viszont be kell látni, hogy a bölcsészkar elsősorban azoknak nyújt megfelelő terepet, akik később kutatni szeretnének és publikálni, netán tanítani. Nagyszerű lehetőség annak, aki mesterképzésben, utána esetleg doktori képzésben is gondolkodik, azaz egy kutatói, szakértői perspektíva van előtte. Azonban a legtöbben koreai szakon nem dédelgetnek ilyen álmokat, és emiatt sokszor csalódnak a képzésben, nem tartják elég gyakorlatinak és hasznosnak. Szerintem ez elsősorban a megközelítés problémája. Aki hosszútávra tervez, az örül, aki csak az alapképzés 3 éve miatt van itt, az lehet, hogy nem annyira, és nem tartja megfelelőnek, amit kap. És persze vannak sokan, akik közben jönnek rá, hogy ja hoppá, a kutatós részt nem nekem találták ki.
A döntésben nem biztos hogy sokat segít ezeket átgondolni, ha valaki már a szakon tanul főleg nem, de talán kicsit tudatosabban lehet hozzáállni a kérdéshez, ha ezeket a nyilvánvaló, de nem szembetűnő velejárókat sorra veszi az ember.

A tanszék fellendüléséről. Akár a hamvaiból feltámadt főnix. :D Korábban írtam, hogy új tanszékvezetőnk van, és a pánikhangulat után lecsillapodtak a kedélyek. Nem volt könnyű az átmenet, és ezt nem megélőként mondom, hanem hallottam a tanáraimtól. Mi ebből nem sokat észleltünk, sőt csak azt látjuk, mennyire pörög a koreai szak. Egymást érik a programok, és lehetőségek. Érkezett azóta két vendégelőadó környező országok egyetemeinek koreai tanszékéről, volt nagy ünnepség és szónokverseny a 10 éves jubileumon, idén is megrendezték a mesterszakosok a diákkonferenciát, és a Samsungtól is jött hozzánk két munkatárs, akik bemutatták a céget, és hoztak egy rakat ajándékot, amiket helyes válaszokért lehetett kapni. Én is kaptam egy kis csomagot. :D
A tantárgyakban nem történt még változás, csak más tanárok tartották az órákat, én úgy éreztem talán még keményebben is, mint eddig, de lehet, hogy csak azért tűnt így, mert az előző félévekhez képest sokkal több óránk volt, sokkal több elvárással. :D

Most hirtelen ennyit, az előző bejegyzésben említettem még valamit, amiről majd legközelebb írok. ;)

Miért tűntem el és mikor érek vissza

Mindenesetre tényleg eltűntem az utóbbi időben. Ezt én is eléggé sajnálom. Ez a negyedik félév, még annál is húzósabb, mint sejteni mertem. Konkrétan amióta elkezdődött a szorgalmi időszak, futok magam után, és nem nevezném sprintnek amit produkálok. :D Most is csak azért lett időm erre a rövidke bejegyzésre, mert kivételesen ma itthon vagyok.

Egyáltalán nem felejtettem el a blogot, és köszönöm a kérdéseiteket. :) Továbbra is várom őket, és válaszolok is, bár néha picit több időbe telik, mint illene, elnézést :D. Tervezek írni új bejegyzéseket is, csak jöjjön el a tavasz és hozza el a szünetet is magával. Írok majd a tantárgyakról, és adok egy kis helyzetjelentést a koreai szakról, merthogy nagyon belendült itt minden az új tanszékvezetőnk keze alatt. Szeretnék írni pár dologról, amire nemrég jöttem rá a BTK-val, és az egész "mihez kezdesz ezzel" kérdéskörrel kapcsolatban. Elmesélem majd, hogy kaptam meg egy ösztöndíjat Koreába, és hogy tessék megkapaszkodni, miért nem éltem a lehetőséggel.

Igyekszem vissza, de ez a félév elég inaktív lesz bejegyzések terén. A kérdéseket és hozzászólásokat azért figyelem rendületlenül. :)

Csak stílusosan + megtudtunk valamit

Részemről lezártnak tekintem a mostani vizsgaidőszakot, holott igazából hétfőn kezdődött. A múlt héten 6 vizsgát vagy tesztet írtam 5 nap alatt, ami mit ne mondjak, nem volt a kedvencem... DE nagyon megérte, mert cserébe csak 3 vizsgám maradt az igazi vizsgaidőszakra, ebből egyet letudtam tegnap. :) Lehet irigykedni. :D De most hagyjuk is a számokat, mert nem erről akartam beszámolni.

Úgy tűnik, hagyománnyá vált, hogy Cs tanár úrral kapcsolatban mindig meglepetések érnek. És nem, most nem a legutóbbi eseményekre gondolok, azon túl kell lépni. Ha csak a tavalyi akciónkra visszaemlékszem, amikor kérvénnyel a kezünkben rohantunk megtalálni a tanár urat a Kálvinon, vagy amikor "ötös fejében" kellett visszapakolnunk a szakdolgozatokat a könyvtárba, régi szép idők... :D Mintegy stílusos búcsú, újabb emlékkel bővült a tárház tegnap is.

A világ legnagyobb nyugalmával álltak sorban olyan fél órája, hogy felvegyek pár fotót az egyik bevásárlóközpontban. Volt még 40 percem a Korea története 3. szóbeliig, ami ugye Cs tanár úr tárgya. Ekkor hívott fel az egyik barátnőm, és kérdezte, hol vagyok. Miután helyzetjelentést adtam, közölte, hogy a tanár úr már elkezdte a vizsgát, 10 ember már be is ment. :D Vetettem egy szomorú pillantást az előttem álló már csak 4 emberre, és a mögöttem lévő kígyózó sorra, majd egy hirtelen mozdulattal kirontottam a sorból és elrohantam a metró felé. Levegőt kapkodva beestem a második turnusra, és kaptam egy halvány ötöst.
Cs tanár úr decemberi vizsgáit mindig "belengi  a karácsony szelleme", hát most még beljebb lengte, ha fogalmazhatok így. :D Nos, így kell stílusosan távozni. :)

Kicsit komolyabb téma, szintén tegnapi esemény. B tanárnő gyűlést hívott össze a koreai szakosoknak, mesterszakosoknak. A gyűlésre nem egyedül érkezett, az intézetigazgató is eljött. Furcsa volt a légkör. Az intézetigazgató röviden felvázolta a helyzetet, újat nem mondott, szóval nem lettünk okosabbak. Elmondta azt is, hogy nem tudott ilyesfajta felsőbb presszióról, a tanár úr távozása hirtelen jött, előzetes problémamegoldási kezdeményezés nélkül, ő se tudja a valódi okot. Engedtessék meg nekem, hogy kételkedjek egy icikepicikét... Arról biztosított minket, hogy nem kell aggódnunk a szak jövője miatt, nem kell új szakot keresnünk, minden tőlük telhetőt megtesznek. Azt is kérte, hogy legközelebb hozzá forduljunk, és ne a médiához, szóval psszt! :D

Na, de amiket megtudtunk: megnyugtatóak a kilátások, az új tanszékvezető B tanárnő lett. Én személy szerint örülök ennek, a tanárnőt egy nagyon lelkes, alapos és elhivatott tanárnak ismertem meg. Természetesen bővült az óraadók köre, több tanár is fog minket tanítani pl. a Kínai Tanszékről. Breaking news: Osváth Gábor tanár úr is vállalt órákat, visszatér ilyen forában az ELTE-re! Ez nekem hatalmas öröm, sose gondoltam volna, hogy tőle is tanulhatok majd. :) O tanár úr már nyugdíjas, szakterülete a nyelvészet és a koreai irodalom, ő írta azt a nyelvkönyvet is, amiből elkezdtem koreait tanulni. :) Ha minden igaz, a Korea története órákat is ő fogja tartani. A tanegységlistában lehetnek majd változások, de a főbb területek megmaradnak.
Összességében ezek igazán jó hírek, úgy érzem izgalmas lesz a következő félév.

Fémjel nélkül

Nem értek a politikához, nem látom át egy felsőoktatási intézmény érdekeit, és működésének elveit. Nem tudom, ki milyen döntést hozhat. Még csak az sem az én dolgom, hogy megkérdőjelezzek bizonyos döntéseket. De egy valamit én is látok, mi is látunk: ha valami úgy történik, hogy egyik nap még senki se számol vele, és másnapra megtörténik egy igen nagy törést hagyva maga után, akkor valami nincs rendben. Nagyon nincs.

Nem foglalhatok itt állást, nem fejthetem ki azokat a dolgokat, amiket azóta tanáraimtól hallottam ezzel kapcsolatban. Nem mesélhetek arról, hogy azóta kik milyen lépéseket tettek, nem is tudok mindről. Még csak azt se mondhatom el, hogy saját szaktársaimmal és barátaimmal mire jutottunk, amikor körben ülve próbáltunk rájönni, mi a csoda történik. Láttam már tweetet erről a dologról twitteren, rövid hírt egy hírportálon, ezeket nem fogom reklámozni, bárki rákereshet. Hivatalos üzenet és értesítés még nekünk se érkezett. Én csak azt adom át, amit elsőkézből kaptam.

"Tisztelt Hallgatók,

Sajnálattal értesítem Önöket, hogy 2018. január 1-től nem tudom folytatni oktatói tevékenységemet az ELTE Bölcsészkarán.

Ennek okait nem tudom részletesen kibontani, de azok a szakos hallgatói érdekképviselők, akik októberben részt vettek a legutóbbi Intézeti Tanácsülésen a koreanisztika doktori programról szóló megbeszélésen már bizonyára érezhették ennek előszelét.

Az elmúlt időszakban egyre nehezebben tarthatóvá vált helyzetem az egyetemen: olyan szintű állandó felső pressziót kell elszenvednem, ami mellett képtelen vagyok folytatni oktatói munkámat.

Az elmúlt tíz év során hatalmas élmény volt számomra, hogy a koreai alapképzést kidolgozva és akkreditáltatva, majd a koreanisztika mesterképzést kidolgozva és akkreditáltatva, legutóbb pedig a koreanisztika doktori programot kidolgozva egy új tudományág magyarországi bevezetésében vehettem részt. Rendkívül fájdalmas számomra, hogy olyan helyzet alakult ki, amelyben a megkezdett munkát folytatni nem tudom.

Mindegyiküknek minden jót kívánok, és elnézésüket kérem, hogy tanulmányaik során nem tudom tovább kísérni Önöket.

Csoma Mózes"

Mint mondtam, még mi sem kaptunk senkitől hivatalos értesítést, sem információt arról, hogy mi lesz a jövőben. Hogy ki fogja átvenni a Tanár úr helyét, és folytatni, illetve megpróbálni folytatni 10 év munkáját. Hogy az óráit ki és hogyan fogja nekünk megtartani, egyáltalán átadni azt a tudást, amit ő a képzés keretében nekünk meg akart tanítani. Hazudnék, ha azt mondanám nyugodtak vagyunk, és nincsenek kétségeink, vagy nincs valamiféle düh bennünk a helyzet miatt.

Amit viszont ki merek jelenteni: ezzel a történéssel nem tudok jobb kifejezést találni egy fémjel került le a magyarországi koreanisztikáról.

Én remélem a legjobban, hogy majd a tavaszi félév bejegyzéseit a megszokott vidám hangnemben tudom folytatni. Kicsit így is úgy is másként, de azért na. :)

Helyzetjelentés 2 - Itt vagyok

Fél év telt el azóta, hogy utoljára írtam ide valamit. Kis híján szem elől vesztettem azt a motivációt, ami elindított, amikor elkezdtem írni ezt a blogot. A célt, hogy betekintést nyújtsak abba, milyen a koreai szak, és ezekkel a legtöbbször szórakoztató kis történésekkel, na meg a tárgyakról való beszámolókkal megfeleljek az érdeklődők kíváncsiságának. Röviden, hogy megalkossam azt, amit én is szívesen olvastam volna évekkel ezelőtt. :)

Bevallom töredelmesen, nem feltétlenül néztem volna rá a blogra, ha nem történik valami a napokban, ami mindenkit váratlanul ért, és hogy őszinte legyek, azóta is egyfajta pánikhangulatot és értetlenséget tart fenn a koreai szakon... Erről írni kell. A következő bejegyzések egyikében meg is fogom tenni.
De ez most inkább hadd legyen annak a terepe, hogy picit utolérjem magamat, és persze hírt adjak arról, hogy folytatom a blogírást, és hogy megköszönjem, hogy ennyien olvastátok a bejegyzéseimet eddig is. :) Szóval ahelyett, hogy éppen  a vizsgákra készülnék, amik jövő héten kezdődnek, engedtem az ihletnek, hogy most rögtön kiírjam ezt magamból. És most, ahogy gépelek, rájöttem mennyire hiányzott... egyszerűen szeretek írni, és hiba volt elhanyagolni a blogot, de talán ennek is megvolt a maga oka.

Ahogy gyorsan végigpörgettem a legutóbbi témákat, látom, hogy amit mindenképp sütrgősen pótolni fogok, azok a tárgyleírások, és majd nemsokára a harmadik vizsgaidőszakról is beszámolok. Elvégre itt vagyok mindennek pont a közepén. Másfél éve kezdtem el, és másfél év van hátra a koreai szakos tanulmányaimból.

Újult lendülettel, és egyfajta kötelességtudattal is, következzenek az új bejegyzések, örülök, hogy velem tartotok. :)

Helyzetjelentés

Közel 3 hónapja egy sort se írtam a blogra. :( Hát, mit ne mondjak, nem így terveztem. Sikerült annyi mindenbe belekezdenem a második félévben, hogy biztos legyek abban, hogy a következő tanévben ezt nem így csinálom. Avagy kevesebb fele szaladgálok.
Megpróbálom most így elsőre összefoglalni, mi történt ebben a 3 hónapban, és ezzel szépen lassan visszatérek a blogíráshoz. :)

Véget ért az első évem az egyetemen, hihetetlen, hogy a harmada eltelt az alapképzésnek, ha nem figyelek, már írhatom is a szakdolgozatot. Már alakul a harmadik szemeszter órarendje is, csak egy órámnak az időpontját nem tudom még.
Ami a minort illeti, a végső sorrendem a MID lett, utána A selyemút kultúrái, és harmadiknak -csak hogy kitöltsem a rubrikákat- a szerkesztői ismeretek. A selyemút kultúrái minor azért tetszett meg, mert ömlesztve van benne egy rakat Közel- és Távol-keleti történelmi, gazdasági, társadalmi témájú tárgy, amiket kedv szerint lehet összeválogatni. Csak az van megszabva, hogy milyen arányban legyenek a történeti és művelődési tematikájú kurzusok. És ha elkezdem a BGE-n a kereskedelem és marketinget ősszel, akkor nem árt egy olyan minor, aminek az óráit szabadabban tehetem össze. De mivel még mindig nem tudom, belevágok-e szeptemberben a "kétszakosdiba", (meg mert régóta érdekel) maradt az első a magyar mint idegen nyelv. Gondolom augusztus körül kapunk majd értesítést, ki melyikre került be. (Frissítés: felvettek a MID minorra :) )
Az ügyviteltől és a szerkesztőitől végül búcsút vettem. Előbbitől mert csupa rosszat hallottam róla (ez nem jelenti azt, hogy az is, de engem meggyőztek), utóbbitól meg mert jobban tetszett A selyemút kultúrái minor. Ráadásul kiderült, hogy ehhez a kettőhöz külön motivációs levél szükséges, aminek a leadási határideje május volt (amiről senki se tudott, tipikus :D), de én éppen akkor annyi feladat alatt csücsültem elásva, hogy konkrétan esélytelen volt, hogy még egy életrajzot és motivációs levelet is összeállítsak addigra.

A KKK-s Sejong nyelvtanfolyamot sikersen befejeztem. :) Jövőre kezdem a következő szintet; nagyon megtetszett, nagyon hasznos volt, rengeteget tanultam, és szükségesnek érzem, hogy folytassam.
Lassan vége a fél éves cikkírói munkámnak is a központnál, még 2 cikket fogok írni, és azzal letelt a "munkaidőm", mint a 4-es csapat tagja. Nem fogom folytatni, mert nem éreztem annyira közel magamhoz a dolgot, úgy tűnik a blogírás inkább nekem való, bár szegény elhanyagolt blogom nem így gondolja :D. Jó tapasztalat volt, leginkább fordításokat írtam, és örültem, hogy egy ilyen munkában vagyok benne, de egy idő után teherré vált, hogy mindig újabb és újabb témát kell keresni. Amióta létrejött a Korea in Hungary, minden cikkírónak minden hónapban 2 teljesen új témában kell írnia, és nehéz volt, hogy mindig olyat találjak, amiről még nem írt senki.

Úgy terveztem, ősszel újra nekiveselkedek a TOPIK II-nek, de végül beláttam, hogy itt van a nyár közepe, és még nem is készültem rá, ezért inkább csendben szorgalmasan tanulgatok a nyáron, meg majd a következő tanévben persze, és jövő szeptemberben talán egy masabb szintet is megugrok. Most a Korean Granmar in Use Intermediate könyvet veszem végig, meg tanulgatom a szavakat a Memrise segítségével. Nagyon jó kis mobilos szótanulós app, nagyon ajánlom mindenkinek. Szinte bármilyen nyelven, bármilyen tematikában lehet találni set-eket nem tudom, hogy mondjuk ezt magyarul :D, aminek a szavait különböző feladatokkal lehet elsajátítani, meg van benne ismétlés is.

A második félév vizsgái című bejegyzés ezúttal elmarad, mert már nem emlékszem pontosan melyik vizsga hogy zajlott... De a tárgyleírások úgyis izgalmasabbak, azok pedig naprakészek, és azok is lesznek majd ősszel is. :)

Második félév tárgyai II.

Ma a koreai nagykövet tartott nekünk előadást Magyarország és Korea diplomáciai kapcsolatáról. Meglepett, hogy milyen könnyedséggel beszélt. Ha szabad ilyet mondanom egy ilyen pozíciójú emberről, nagyon jófejnek tűnt a legnagyobb tisztelettel. :D Na de még hátra van 4 tantárgy...

Távol-keleti vallások:

Ez egy furcsa óra. Mire a leírás végére érek, ki is derül miért. Az óra felelőse B tanárnő, akit én úgy hívok: Mongólia legfelsőbb szakértője. Egy elképesztő tudással és kisugárzással rendelkező hölgy, aki a Távol-Kelet vallásairól tart nekünk órát, illetve övé a sámánizmusról szóló pár óra, a többi vallás pedig a vendégelőadók reszortja. Azokról nem is ejtenék sok szót, mert semmi extráról nem tudok beszámolni. Ez a tanárnő viszont egy jelenség. Sámánokkal dolgozik terepen, kutat, tanít, könyvet ír. Mindig fekete ruhában látom, és a laptopjának háttere, amit ugye gondosan kivetít a 200 hallgató elé MINDIG egy kakas, vagy egy kakas, tyúkok kíséretében. A múlt órán nemes egyszrűséggel tette fel a kérdést, van-e valakinél nyúlcsont, mert az övé elveszett. :D Ezen túltekintve, nagyon jól tart órát, könnyű figyelni, és talán ez a kurzus nyerhetné el a legjobb órák a félévben címet, legalábbis azok, amiket B tanárnő tart. A vizsgára való jelentkezés feltétele egy beadandó, aminek a témája aitiológiai mítoszok elemzése. (Nem egy rövid és könnyen megírható munka lesz, már most érzem...)


Távol-keleti művészettörténet:

Ez az óra egészen konkrétan M tanárnő első féléves Ókori és keleti művészettörténet órájának folytatása, csak végre olyan nevet kapott, amiről valóban szól. A félévben Korea és Japán van terítéken, és bár pénteken már vizsgafelvétel van, még csak Koreát vettük végig a szokásos módszerrel: diavetítés, amit lelkesen fotózok, szépen, előrelátón. Japán művészetébe még bele se kezdtünk, pedig kétszer olyan hosszú lesz, mint Korea, szóval nem tudom, hogy fogunk időben beleférni, de talán nem kéne ilyenek miatt aggódnom, elvégre nem én vagyok a tanár. :D Egy beadandót kellett írni, mint a múltkor, egyfajta képes műgyűjteményt, rövid műelemzéssel.

Szöveg, írás, kiadvány:

Ez a tárgy pedig megkapja a leghasznosabb tárgy címet. T tanárnő tartja az órát, akivel múlt félévben a Tibet buddhista kultúrája című órám volt. A nevéből nem derül ki, de az óra keretein belül azt tanuljuk meg, hogy néz ki egy szakdolgozat, mi van benne, hogyan érdemes témát találni, anyagot gyűjteni, azt elrendezni, stb. Bár nagyon száraz az egész anyag, semmi vetítés, csak a tanárnő szavai, de azt hiszem még nagyon fogok örülni ennek a tudásnak, amikor majd a szakdolgozatom felett ülök. Egyébként megértettem, mire jó a szakdolgozat. :D "Hozzáteszünk egy cseppet a tudomány nagy tengeréhez." Én például a Koreáról szóló tudomány nagy tengeréhez. Csak valami apró, de ütős újdonságot kell hozzá felfedeznem addig. Az óra sajátossága: utolsó percekben kapott e-mail arról, hogy az óra elmarad. Nem másodjára fordult elő tegnap sem. :D

Bevezetés az irodalomtudományba:

Itt és most tördelmesen bevallom, erre az egy szem kurzusra nem járok be, mert ez lenne az egyetlen órám csütörtökön. Bár az első két előadáson ott voltam, de ha ütnek se tudom pontosan megmondani miről szól. :D Van 12 szerző, és az ő értekezéseik, amiket értelmezve kéne olvasni a különböző irodalmi irányzatokkal, elméletekkel kapcsolatban. A pech az, hogy kifejtős lesz a vizsga...